A csapat oszlása után sokáig nem léptem szinpadra.Otthon kedvtelésből játszottem.Több emberrel próbálgattam külömböző variációba együtt játszani,de valahogy sose jött össze.Vagy sokkal profibb volt mint én,vagy sokkal gyengébb.Ebben az idöben még az elektronika elég gyerekcipöben járt.Az egyik tanuló társam bogarat ültetett a fülembe.Minden áron szintit akart épiteni.Vételről akkor még nem is igen álmodhattunk.Néhány részegység el is készült belöle,de csak egy akuszikus gitár vernyogtatásáig jutottam el vele.Kedveltem ugyan a gitárt,de valahogy nem éreztem az én hangszeremnek.Aztán ujabb gondolatok jöttek...Egy magnó meg még egy...másolás ide oda..aztán abból lesz valami....Hát lett is...olyan vernyogás hogy ihajjj.Még az un hifi-nek mondott kazettás magnóknak is akkora volt az ingadozása,hogy amit felvettem egy hangot amellé sem igen passzolt ha ujra ugyan azt fujtam...Közben fejlődött a világ,eccer csak úgy éreztem ,hogy egy Casio kis mini szinti nem boritaná fel a családi költségvetést.Százféle hangon szólt a kis csodabogár.Aztán egy nagyobb testvérkét is vettem mellé.Akkor már komolyan birizgált a gondolat,hogy valahogy alá kéne varázsolni a furulyának.Eccer csak utamba került egy szalagos magno ami képes volt playbackre.Némi eredményt ezzel már lehetett elérni, de két-három másolgatás után olyan zajos lett hogy brhhhh,de legalább a kezdeti lépéseket meg lehetett tenni vele.Egy példa erre:
http://tarhely.sokoldal.hu/kalmarlajos/fajlok/sajat-honlap-ingyen--sokoldal_hu-egyveleg1995.mp3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése